Természetesen, nincs semmi harag, ami a freeblogot illeti. Szerintem egy könnyen kezelhető, jól átlátható, ingyenes blogszolgáltató, akinek nem kötelessége bocsánatot kérni, ha mondjuk eltűnik két havi bejegyzésem vagy olykor nem jelennek meg a képeim, vagy mint legutóbb, egyszerűen órákra azt írja ki a blogom, hogy szüneteltetem. Mert ez bármelyik másik ingyenes szolgáltatónál is előfordulhat, és tudtommal fordult is elő. Olyannyira nem vonom meg a bizalmam, hogy a könyvesblogom változatlanul marad a freeblogon, bár hozzátenném, azt valahogy elkerülik a katasztrófácskák, talán mert kevéssé frekventált.

A Tanuljunk koreaiul! blog új helye, stílusosan, a Daumon lesz, ez a Naver mellett a másik legnépszerűbb blogmotor, illetve információs weblap, a felépítésük majdnem ugyanolyan:

http://www.daum.net/

A blogom címe pedig ez: http://blog.daum.net/harkai_daniella

Gyakorlatilag mindent áttöltögettem, viszonylag egyszerű dolgom volt, mert elég volt a freeblogos szövegtestet átvágni és így a linkekkel nem kellett foglalkoznom, azok automatikusan bekerültek. De. A képek egy része nem került feltöltésre, így a TTMIK logója se, és azzal sem pepecseltem, hogy a linkeket jelezzem más színnel (ezt a freeblog automatikusan megcsinálja, a Daum nem), sőt a linkek nagy része erre a blogra navigál vissza, többek közt ez is az oka annak, hogy nem lesz blogharakiri, ez szépen itt marad. A Daum – némi szótárazást követően – könnyen használható, szép sablonjai vannak, pöpec statisztikái, még azt is megnézhetem, pontosan ki nézte meg az oldalamat (eddig 695 ember nézte meg és persze koreaiak^^), és már keresési kulcsszavakat is látok, eddig Onew-ra, Jinki-re és Taeminre kerestek rá legtöbbször, hiába ők a példamondataim állandó szereplői. És még sorolhatnám, mennyi minden lehetőség van a Daumon (emotikonok használata, fájlokat is lehet feltölteni), mert azért van, ami nincs – így például csak a Daumon regisztráltak tudnak kommentelni, illetve egy posztot csak egy kategóriához rendelhetek hozzá, így jó pár kategóriával kevesebb lett. Viszont a keresője, a freeblogéval ellentétben, teljesen jól működik, szóval ezt szeretni fogjátok, lehet keresni címre, témára, szóra.

Mivel azonban az oldal full koreai, némi segédletet szeretnék nyújtani a navigáláshoz.

A blog két részből áll, a felső rész az aktuális posztot mutatja, jobb sávban a legutóbb feltöltött bejegyzéseket (klikk a nagyobb képért):

Majd az alsó rész, melyben látható a profilom az e-mailcímemmel, ide lehet írni kérdéseket, aki nem vállalkozik a koreai nyelvű regisztrálás kalandjára.

Aztán láthatjátok a kategóriákat:

És ami talán a leghasznosabb, a kategóriák alatt a kereső, ahová akár azt is be tudjátok írni, melyik szint melyik lecóját keresitek („3. szint 4. lecke”).

Ha valaki mégis kommentelni akar (az aktuális poszt alatt a 댓글-re kattintva), és ez elvileg 杏桃来春-nak sikerült is, akkor ezt azt utat kell végigjárnia:

http://www.soompi.com/forums/topic/328322-daum-registration-tutorial/

Sajnos, angol és sajnos, lusta vagyok lefordítani.

A fenti bejegyzést igyekszem eljuttatni mindenkihez, hogy aki a saját oldalába belinkelte, cserélje le, bár ha úgy marad sem gond, hisz ez a poszt, az utolsó e helyütt, mindig itt marad, amíg a freeblog él.

A Talk to me in Korean legrövidebb lecója következik, a 4. szint 22. leckének fordítása.

Isten hozott a Talk to me in Korean 5. szóépítős leckéjénél!

Ebben a leckében a 장 [ jang] szót vizsgáljuk meg, hanjával írva ez a 場 és alapjelentése: udvar, hely vagy helyszín.

Példák

장 (udvar/kert) + 소 (hely) = 장소 (場所) = hely
운동 (gyakorlat) + 장 (udvar) = 운동장 (運動場) = játszótér
주 (maradni) + 차 (autó) + 장 (hely) = 주차장 (駐車場) = parkoló
장 (hely) + 면 (szemlélet/felszín) = 장면 (場面) = jelenet
시 (város) + 장 (hely) = 시장 (市場) = piac
목 (nevelni) + 장 (udvar) = 목장 (牧場) = farm
수영 (úszni) + 장 (hely) = 수영장 (水泳場) = uszoda = 풀장
예 (udvariasság, etikett) + 식 (rituálé) + 장 (hely) = 예식장 (禮式場) = házasságkötő terem
** 자 (mágneses) + 기 (energia) + 장 (mező) = 자기장 (磁氣場) = mágneses mező
** 중 (nehéz) + 력 (erő) + 장 (mező) = 중력장 (重力場) = gravitációs mező

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-22/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_22._lecke

A Talk to me in Korean 4. szint 21. lecójának fordítása. A 4. szint 16. lecójában megtanultunk néhány alapvető szabályt a szóközölésről. Megtanultuk például, hogy a szavak között van szóköz, de nincs szóköz a főnév vagy névmás, és a hozzá kapcsolódó rag között. Szintén tanultunk néhány szót, melyek gyakran vannak egymás mellett, ezért egybeírjuk őket és ma már önálló szónak tekintjük őket. Ebben a leckében további szavakat vizsgálunk meg, melyek különböző jelentésűek attól függően, hogy egybe vagy külön írjuk őket. Ezek a szavak általában eltérő jelentésűek az őket alkotó alapszavak jelentésétől.

Példák
1. 돌려 주다 Vs. 돌려주다
돌리다 [dol-li-da] = visszatér
돌려 주다 [dol-lyeo ju-da] = visszafordul valamiért
돌려주다 [dol-lyeo-ju-da] = visszaad

[Megjegyzés! A Naver szótár ezt a két alakot simán összemossa...]

2. 돌아 가다 Vs. 돌아가다
돌다 [dol-da] = visszafordul
돌아 가다 [do-ra ga-da] = körbemegy, megjár egy hosszabb ösvényt
돌아가다 [do-ra-ga-da] = visszatér vhová

3. 빌려 주다 Vs. 빌려주다
빌리다 [bil-li-da] = kölcsönöz
빌려 주다 [bil-lyeo ju-da] = kölcsönkérni vmit vkitől
빌려주다 [bil-lyeo-ju-da] = kölcsönözni vmit vkinek

4. 알아보다
알다 [al-da] = tudni, ismerni
보다 [bo-da] = látni, nézni
알아보다 [a-ra-bo-da] = felismerni valakit
Az “알아 보다” nem létező alak.

5. 나오다/나가다
나다 [na-da] = megszületni, megjelenni, kijönni
오다 [o-da] = jönni
가다 [ga-da] = menni
나오다 [na-o-da] = kijönni
나가다 [na-ga-da] = kimenni

6. 들어오다/들어가다
들다 [deul-da] = be-, benn lenni
오다 [o-da] = jönni
가다 [ga-da] = menni
들어오다 [deu-reo-o-da] = bejönni
들어가다 [deu-reo-ga-da] = bemenni

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-21/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_21._lecke

A Talk to me in Korean 4. szint 20. lecójának fordítása.

Most következik a „mondatépítős drill” első darabja. Ezekben a leckékben megtanuljuk, hogyan működnek a mondatok és az eddig tanult nyelvtan használatát és megértését segíti. Ezzel a sorozattal az is a célunk, hogy megtanuljuk, hogyan gyakoroljátok a koreai mondatszerkesztést, hogy egyre könnyebben menjen.

Ebben a leckében HÁROM kulcsmondattal indítunk, és egyes mondatrészeket cserélgetve a végére megtanulhatod az eredeti mondatokat. Szeretnénk, ha képessé válnál olyan rugalmas mondatszerkesztésre, amennyire csak lehet.

1. kulcsmondat
오늘부터 한국어를 더 열심히 공부할 거예요.
[o-neul-bu-teo han-gu-geo-reul deo yeol-sim-hi gong-bu-hal geo-ye-yo.]
= Mától még keményebben fogok koreaiul tanulni.

2. kulcsmondat
아마 내일부터 일요일까지 비가 내릴 거예요.
[a-ma nae-il-bu-teo i-ryo-il-kka-ji bi-ga nae-ril geo-ye-yo.]
= Valószínűleg holnaptól vasárnapig esni fog.

3. kulcsmondat
내일 시간이 있으면, 같이 커피 마실래요?
[nae-il si-ga-ni i-sseu-myeon, ga-chi keo-pi ma-sil-lae-yo?]
= Ha holnap lesz időd, igyunk egy kávét?

Kibővítés- és variációgyakorlatok az 1. kulcsmondattal

0. Eredeti mondat:
오늘부터 한국어를 더 열심히 공부할 거예요.

1.
오늘부터 = mától, mától kezdve
내일부터 = holnaptól
지금부터 = mostantól
언제부터? = Mikortól?

2.
한국어를 공부할 거예요 = koreaiul fogok tanulni
한국어를 연습할 거예요 = gyakorolni fogom a koreai nyelvet
한국어를 쓸 거예요 = használni fogom a koreai nyelvet
한국어로 말할 거예요 = beszélni fogok koreaiul
한국어를 배울 거예요 = koreaiul fogok tanulni

3.
열심히 공부할 거예요 = keményen fogok tanulni
열심히 일할 거예요 = keményen fogok dolgozni
열심히 준비할 거예요 = keményen fogok készülni
열심히 연습할 거예요 = szorgalmasan fogok gyakorolni

4.
열심히 공부하다 = keményen tanulni
더 열심히 공부하다 = keményebben tanulni
덜 열심히 공부하다 = kevésbé keményen tanulni

Kibővítés- és variációgyakorlatok a 2. kulcsmondattal

0. Eredeti mondat:
아마 내일부터 일요일까지 비가 내릴 거예요.

1.
내일부터 일요일까지 = holnaptól vasárnapig
내일부터 모레까지 = holnaptól holnaputánig
어제부터 오늘까지 = tegnaptól máig
지난 주부터 다음 주까지 = múlt héttől jövő hétig

2.
비가 내릴 거예요 = esni fog
비가 올 거예요 = esni fog
눈이 내릴 거예요 = havazni fog
눈이 올 거예요 = havazni fog
비가 그칠 거예요 = el fog állni az eső
눈이 그칠 거예요 = el fog állni a havazás
비가 많이 내릴 거예요 = sokat fog esni
눈이 많이 내릴 거예요 = sokat fog havazni

3.
아마 비가 내릴 거예요 = talán esni fog
분명히 비가 내릴 거예요 = biztosan esni fog
어쩌면 비가 내릴지도 몰라요 = nem tudom, talán eshetne
어쩌면 비가 내릴 수도 있어요 = elképzelhető, hogy eshet

Kibővítés- és variációgyakorlatok a 3. kulcsmondattal

0. Eredeti mondat:
내일 시간이 있으면, 같이 커피 마실래요?

1.
시간이 있으면 = ha van időd
시간이 없으면 = ha nincs időd
시간이 많이 있으면 = ha sok időd van
시간이 많으면 = ha az időd sok
시간이 조금 밖에 없으면 = ha csak kis időd van
시간이 전혀 없으면 = ha soha nincs időd

2.
내일 시간이 있으면 = ha holnap van időd
오늘 시간이 있으면 = ha ma van időd
주말에 시간이 있으면 = ha hétvégén van időd
다음 주에 시간이 있으면 = ha jövő héten van időd

3.
커피 마실래요? = Akarsz kávézni? / Igyunk kávét?
뭐 마실래요? = Mit szeretnél inni? / Mit igyunk?
어떤 거 마실래요? = Micsodát szeretnél inni?
어디에서 마실래요? = Hol igyunk?

4.
같이 커피 마실래요? = Igyunk együtt kávét?
저랑 커피 마실래요? = Akarsz velem inni kávét?
저랑 같이 커피 마실래요? = Akarsz velem együtt kávézni?
다 같이 커피 마실래요? = Akarsz mindenkivel együtt kávézni?

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-20/

A lecke a Korea Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_20._lecke

Miután ez mégiscsak egy blog, úgy gondoltam egóskodok egy kicsit, remélve, hogy ezzel lendítek a megtorpanó, különben pedig elképesztő mértékű (145 fő!!!), kérdőív-kitöltési lendületen. Aki kimaradt volna belőle, itt még pótolhatja a murit, ha koreai szakosok tévednének erre, külön hálás lennék, mert még japán szakosból (koreai minor) is több érdeklődő volt, mint koreai szakos.

Szóval az én válaszaim következnek, jó lesz majd visszanézni évek múlva. Az hogy nő vagyok és nem tinédzser (33), szerintem eddig is tudtátok, fősulin végeztem (könyvtár és magyar szak), könyvtáros vagyok és községben lakom. Sok nyelven tanítottak, így tanultam oroszt általánosban (semmi nem maradt meg belőle, csak a Narancsszínű bolygó), gimiben kötelezően kellett tanulnom a latint (szintén nulla szint), mellette pedig a német nyelvet kezdtem el, amelyből a fősulin a B2-es szintre tornáztam magam (ebből nyelvvizsgáztam is később). Gimi másodiktól kezdtem el olaszul tanulni (letagadnám), nem különösebben szerettem, mert ekkor az angol kezdett el érdekelni, amit aztán autodidakta módon olyan B1-es szintre fejlesztettem, de szinte mindent megértek, hacsak nem überszakszövegről van szó. És végül most tanulom a koreai nyelvet, ezt a gyönyörűséget, 2010 augusztusa óta. Azt hiszem, soha nem fogom elfelejteni azt a fülledt napot, amikor kezemben egy kinyomatott hangeul táblázattal a buszon ültem, és azon morfondíroztam, belevágjak-e vagy hagyjam a fenébe, mikor angolul sem értettem rendesen a kiejtési instrukciókat.

Hát, mint a mellékelt ábra mutatja, belevágtam, mégpedig egyes egyedül, itt Szegeden ugyan idén meg tudtam szervezni egy tanfolyamot, de sajna, csak kezdő szinten indult. Abban a szerencsében volt részem, hogy alig vágtam bele a nyelv tanulmányozásába, összeakadtam egy koreaival (épp nyakig felcuccolva koreai könyvekkel szaladgáltam a könyvtárba és leszólított), de bevallom, az a néhány óra, amit együtt tanultunk, nem sok mindennel gyarapította a tudásomat. Persze akkoriban nagyon bizonytalan is voltam.

A motivációimról már írtam többször is ehelyütt. Mint majd mindenkinél, nálam is a sorozatok (A palota ékköve) és a k-pop (Rain) adta meg a lendületet és aztán hólabda módjára egyre több mindent szedtem föl: kultúra, irodalom, művészetek. Úgy gondoltam a forrásokhoz a nyelven keresztül juthatok, minél jobban tudok koreaiul, annál nagyobb az esélyem arra, hogy mélyebben megismerhetem ezt a kultúrát és az ott élő embereket. A koreai nyelvben mondhatnám, hogy mindent szeretek, de kezet a szívre, kit nem frusztrál a kétféle számrendszer használata vagy az, hogy egy kis nüansz kifejezésére már külön szószerkezetet használnak, egy frappáns módosítószó helyett? Ugyanakkor mindezek a nehézségek különös módon gyönyörködtetnek is, hisz kárpótol a nyelv csodaszép zenéje, a káprázatos logika vagy épp a magyar nyelvvel való párhuzamok olykor egészen meghökkentő felbukkanása. (Ámbátor most épp gyöngyöző homlokkal bámulom ezt a csodát, ami a retrospektív infixum (-더/-더니) és nem tudom, hogy ezt valaha is tudom-e majd használni csuklóból.)

Jelenleg hetente olyan 6-7 órát foglalkozom a nyelvvel, ez jóval kevesebb, mint az első évemben volt, de úgy gondolom, elegendő. A célom egyelőre egy alapfokú nyelvvizsga októberben, ha az sikerülne, az nagyot dobna rajtam, eredetileg ugyanis három évet szántam az alapszintre és még hármat a középszintre. A nyelvet továbbra sem tartom nehéznek, de szerintem még csak most érek a sűrűjébe, a legutóbb meghallgatott TTMIK lecók már kezdenek homályosak lenni. Még nem tudom, képes leszek-e egyedül eljutni középszintre vagy tanárt kell vadásznom ehhez.

Minden nap hallgatok koreai szöveget, a munkahelyemen halkan lehet rádiót hallgatni (Andong FM, Gugak FM vagy CBS), buszon ha épp nem olvasok, akkor k-popot hallgatok és igyekszem minden héten nézni valami koreai filmet/deuramat is. Az olvasás nálam elég rendszertelen, rövidebb üziket, twittert mindenképp olvasok minden nap, levelezni is szoktam, de azt időnként szüneteltetem és előfordul, hogy csetelek is. De hosszabb összefüggő szövegeket inkább csak projektszerűen olvasok, mint legutóbb az 어린 왕자 esetében és ilyeneket még tervezek, különösen, hogy Gabriellel olyan jó üzletet csináltam és most van bőven olvasnivaló. Írok is, elsősorban leveleket és üziket, szerintem a levelezőpartner a legszuperebb ösztönző, ma már teljesen koreai szövegű leveleket írok, ezen kívül igyekszem kisebb fogalmazásokat is kreálni, de ezt eléggé elhanyagolom újabban.

Sok tankönyvből tanulok, most per pill Osváth Gábor könyvének második kötetét nyúzom (vagyis nyúzzuk egymást), még két kőkemény lecke van hátra. Ezt megelőzően angol nyelvű tankönyvekből tanultam, konkrétan háromból és most van egy olvasásértéses szöveggyűjteményem is, de azt most szüneteltetem, amíg az Osváth-könyvet fel nem dolgoztam (lelkileg). Segítségül elsősorban a tündi-bündi Berlitz-szótáramat használom, ami angol/koreai, ha abban nincs, akkor a Naver online szótárát használom. Természetesen tanulok internetről, a TTMIK lecóit hallgatom kisebb-nagyobb megszakításokkal (most a 6. szint közepén vagyok), és Prof Oh szótanulós, extravagáns lecóit ki nem hagynám.

A 24. kérdés elég hülye kérdés lett, mert persze mindegyik részképesség fontos, de azért számomra az olvasásértés és a szókincs mégis a legfontosabbak, hisz a célom elsősorban az írott források felkutatása lenne.

Problémáim elsősorban a kommunikációval vannak, tekintve hogy nincs kivel, és a hallás utáni értésemmel sem hiszem, hogy boldogulnék Koreában. Ezen kívül nem vagyok képes többszörösen összetett, bonyolult mondatok megalkotására sem, nagyon boldog vagyok, ha már három tagmondatot össze tudok fűzni.

Hanját tanulok, bár most nagyon elhanyagoltam a TTMIK lecók miatt, de mindenképpen szeretnék 150 kínai jelet ismerni és leírni is, ahogy elnéztem a Google Earth-ön, igencsak hasznos lenne, mert Szöul teli van kínai írásjegyes felirattal. És mindenképp szeretném megtanulni a hanja-szótár kezelését is.

A koreai nyelv tanulása hasznos, mert gyönyörködtet és az szerintem haszon. Aztán persze főleg a kulturális források érdekelnének, és vannak dédelgetett álmaim is a nyelv tanításáról és fordításról. Konkrét céljaim különben nincsenek, nem szeretnék Koreában élni, ugyanakkor szívesen eltöltenék ott egy hónapot szabadon, kötöttségek nélkül (igazából egy hetet is), de leginkább a koreai kultúra hazai terjesztése áll közel hozzám, főleg a nyelvtanításon keresztül.

Koreai szavakat, férjem bosszúságára, szoktam használni, de olyanok előtt nem, akik úgysem értik, iszonyat jópofa töltelékszavaik vannak, ha a helyzet úgy hozza, akkor az kívánkozik ki belőlem.

A blogomat jól ismerem, ugyanakkor elég kuszának találom, amin nem nagyon tudok változtatni (ha több kategóriát találok ki, akkor is kaotikus lesz), jó lenne egy jó kereső hozzá, mert a freeblogos nem műkszik, általában úgy keresek leckékre, hogy a google-be írom be és akkor engem dob ki.

És akkor itt a kérdőív vége.

A Talk to me in Korean 4. szint 19. lecójának fordítása.

Megnéztük az előző leckékben, hogyan mondjuk a koreai közép- és felsőfokot. Ebben a leckében azt tanuljuk meg, hogyan fejezzük ki, hogy „nem annyira”.

덜 [deol] = nem annyira, kevésbé, kicsit

Példák:
1. 덜 먹다 [deol meok-da] = kicsit enni (nem nagyon)
2. 덜 쓰다 [deol sseu-da] = kicsit használni (nem nagyon)
3. 덜 춥다 [deol chup-da] = nem annyira hideg
4. 덜 비싸다 [deol bi-ssa-da] = nem annyira drága

Példamondatok:
1. 어제보다 덜 추워요. [eo-je-bo-da deol chu-wo-yo.]
= Nem annyira hideg az idő, mint tegnap.

2. 덜 비싼 것 없어요? [deol bi-ssan geot eop-seo-yo?]
= Nincs kevésbé drága?

3. 물은 더 마시고, 술은 덜 마셔야 돼요. [mu-reun deo ma-si-go, su-reun deol ma-syeo-ya dwae-yo.]
= Több vizet és kevesebb alkoholt kellene innod.

A 덜 azt is jelentheti, hogy „nem teljesen/majdnem”.
A 덜 alapvetően azt jelenti, hogy „kevésbé”, de azt is jelentheti, hogy „nem teljes” vagy „még nem teljesen kész”. Ennek ellentéte a 다 [da], amelynek jelentése „teljesen” vagy „minden”.

1.
A: 그 맥주 다 마셨어요?
[geu maek-ju da ma-syeo-sseo-yo?]
Megittad az egész sört?

B: 아니요. 다 안 마셨어요. 덜 마셨어요.
[a-ni-yo. da an ma-syeo-sseo-yo. deol ma-syeo-sseo-yo.]
Nem, még nem ittam meg egészen. Majdnem megittam.

2.
A: 다 왔어요?
[da wa-sseo-yo?]
Mindenki itt van? / Mindenki eljött?

B: 덜 왔어요.
[deol wa-sse-yo.]
Majdnem mindenki itt van. / Majdnem mindenki eljött.

3.
A: 제 책 돌려주세요.
[je chaek dol-lyeo-ju-se-yo.]
Kérlek, add vissza a könyvemet!

B: 아직 덜 봤어요.
[a-jik deol bwa-sseo-yo.]
Még nem olvastam el teljesen.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-19/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_19._lecke

Most egy nagyon egyszerű lecke következik, amiről már egyszer írtam egy összefoglaló posztot, ti. a melléknévfokozásról. A Talk to me in Korean 4. szint 19. lecójának fordítása (és kissé rövidítése):

A 2. szint 29. leckéjében megtanultuk, hogyan mondjuk, hogy „még” koreaiul.

더 [deo] = még, -bb

Példák:
1. 조금 더 [ jo-geum deo] = még egy kicsit
2. 더 많이 [deo ma-ni] = még több
3. 더 주세요. [deo ju-se-yo.] = Még kérek szépen!
4. 더 먹고 싶어요. [deo meok-go si-peo-yo.] = Még szeretnék enni.

És most ebben a leckében megnézzük, hogyan mondják koreaiul, hogy a „legjobb” vagy a „legtöbb”.

Leg…bb = 제일 [ je-il] / 가장 [ga-jang]

A 제일 és a 가장 majdnem ugyanazt jelenti, felcserélhető a használatuk. A 제일 egy sino-koreai szó, míg a 가장 egy eredeti koreai szó.

1. példa
예쁘다 [ye-ppeu-da] = szép, csinos
제일 예뻐요. [ je-il ye-ppeo-yo.] = (alany) a legszebb.
제일 예쁜 여자 [ je-il ye-ppeun yeo-ja] = a legszebb lány
제일 = 가장
제일 예뻐요 = 가장 예뻐요
제일 예쁜 여자 = 가장 예쁜 여자
** A 제일 gyakoribb a beszélt nyelvben, mint a 가장.

2. példa
좋다 [ jo-ta] = jó
제일 좋아요. [je-il jo-a-yo.] = (alany) a legjobb.
제일 좋은 것 [je-il jo-eun geot] = a legjobb dolog

Példamondatok
1. 이게 제일 좋아요. [i-ge je-il jo-a-yo.]
= Ez a legjobb.

2. 제일 가까운 역이 어디에요? [je-il ga-kka-un yeo-gi eo-di-e-yo?]
= Hol van a legközelebbi megálló?

3. 어떤 색깔이 가장 좋아요? [eo-tteon saek-kka-ri ga-jang jo-a-yo?]
= Melyik színt szereted a legjobban? / Melyik szín a kedvenced?

4. 제일 먼저 온 사람이 누구예요? [ je-il meon-je on sa-ra-mi nu-gu-ye-yo?]
= Ki az, aki legelőször jött be?

5. 요즘 가장 인기 있는 가수는 누구예요? [yo-jeum ga-jang in-gi it-neun ga-su-neun nu-gu-ye-yo?]
= Ki manapság a legnépszerűbb énekes?

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-18/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_18._lecke

Egy inci-finci lecó arról, hogyan legyen rövidebb és gyorsabb, ahogy a koreaiak szeretik. A Talk to me in Korean 4. szint 17. lecójának fordítása:

Az előző leckében a koreai szóközölés szabályait néztük át. A kivételek kapcsán beszéltünk arról, hogy két (vagy több) szó (rag) között nem szükséges szóközt hagyni, de időnként ezeket a szavakat is lehet még rövidebbekké tenni. Most pár leckén keresztül be fogunk mutatni néhány ilyen szórövidülést, és ez lesz az első ilyen lecke.

Témajelölő-rövidülés

1.
저는 [jeo-neun] ---> 전 [jeon]
Pl)
저는 괜찮아요. [ jeo-neun gwaen-cha-na-yo.] = Rendben vagyok. =
전 괜찮아요. [ jeon gwaen-cha-na-yo.]

2.
나는 [na-neun] ---> 난 [nan]
Pl)
나는 여기 있을게. [na-neun yeo-gi i-sseul-ge.] = Itt fogok maradni.
= 난 여기 있을게. [nan yeo-gi i-sseul-ge.]

3.
이것은 [i-geo-seun] ---> 이거는 [i-geo-neun] ---> 이건
Pl)
이것은 뭐예요? [i-geo-seun mwo-ye-yo?] = Ez mi?
이건 뭐예요? [i-geon mwo-ye-yo?]

4.
서울에는 [seo-u-re-neun] ---> 서울엔 [seo-u-ren]
Pl)
서울에는 왜 왔어요? [seo-u-re-neun wae wa-sseo-yo?] = Miért jöttél Szöulba?
서울엔 왜 왔어요? [seo-u-ren wae wa-sseo-yo?]

5.
어제는 [eo-je-neun] --> 어젠 [eo-jen]
Pl)
어제는 왜 안 왔어요? [eo-je-neun wae an wa-sseo-yo?] = Miért nem jöttél tegnap?
어젠 왜 안 왔어요? [eo-jen wae an wa-sseo-yo?]

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-17/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_17._lecke

Most egy meglehetősen trehányul megírt lecke következik a szóközökről. Szerintem a TTMIK tanárai nem igazán vették komolyan ezt a témát, pedig nagyon sok minden érdekelt volna, például a személynevek írását nem említi a lecke, pedig azt láthatjuk egybeírva, család- és keresztnevek külön írva, és olyan is van, hogy minden egyes szótag között van szóköz, például ilyet láthatunk a sportolók mezén. Aztán nem foglalkozik a koreaiak azon szokásával sem, hogy időnként ömlesztve írnak, én már kaptam olyan e-mailt, ami minden különösebb szóköz és központozás nélkül egy ömlesztett szöveg volt, gyanítom ez valami kínai hagyomány lehet. Mindenesetre most következik a Talk to me in Korean 4. szint 16. lecójának fordítása a szóközökről.

A sok szabály mellett, melyet a koreai beszéddel kapcsolatban írtunk, nem foglalkoztunk a szóközök problémájával. A sok nyelvtani lecke mellett most jött el az ideje, hogy erről is beszéljünk.

Szóköz-szabályok

A szóközölés szabályai viszonylag könnyen érthetőek a koreai nyelvben, de meglehetősen különbözhetnek a magyar helyesírási szabályoktól. Az egymástól független szavakat szóközökkel választjuk el (vagyik két szó között szóköz van), de előfordul, amikor NEM használunk szóközt két szó között.

Amikor biztosan kell szóköz:
1. jelző és főnév között
Pl) 예쁜 강아지 [ye-ppeun gang-a-ji] = szép kiskutya

2. határozószó és ige között
Pl) 조용히 걷다 [ jo-yong-hi geot-da] = csendben sétálni

3. névszó (+rag) és ige között
Pl) 이거(를) 샀어요. [i-geo(-reul) sa-sseo-yo.] = Ezt vettem.

4. főnév és egy másik főnév között
Pl) 한국 여행 [han-guk yeo-haeng] = koreai utazás

5. főnév előtt

[Pl) 이 책 [i chaek] = ez a könyv]

Amikor biztosan nem kell szóköz:
1. főnév/névszó és toldalék között
Pl) 저 + 는 = 저는 [jeo-neun] = én + témajelölő

2. intézménynevekben (amennyiben ezt a formát választják)
Pl) 한국관광공사 [han-guk-gwan-gwang-gong-sa] = Koreai Turizmus Szervezet

Kivételek:
1. Olyan szavakat, melyek állandósultan összeolvadtak, egybeírjuk.
- 이 + 것 = 이 것 --> 이것
- 여자 친구 = 여자친구
(Ezek különösen a kínai eredetű szavakban gyakoriak.)

2. “Főnév + 하다”
- 공부(를) 하다 = 공부 하다 ---> 공부하다
- 운동(을) 하다 = 운동 하다 ---> 운동하다

Sporteseményen gyakori a keresztnevek szótagjainak különírása

Család- és keresztnév szótagjai között is szóköz

Intézménynév egybeírva

Észak-koreai propagandaplakáton minden szépen egybeírva

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-16/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_16._lecke

Szeretném megköszönni Krisztinek és Taminak a csodálatosan szép ajándékát, nagyon meg vagyok hatva és nem is tudom, mit mondhatnék, ami nem túl érzelgős. Mindig nagyon jólesnek a visszajelzések a blogommal kapcsolatban, adnak egy nagy löketet a folytatáshoz, örülök, ha hasznosnak találjátok. Kriszti és Tami, ez a nyaklánc gyönyörű és köszönöm szépen!

A másik fontos dolog, amit közzé szeretnék tenni, egy felhívás magyarul tanuló koreaiaknak. A részletek Maya blogjában. / 헝가리어 공부하고 싶은 한국 사람들에게 무료 헝가리 코스 시작될 겁니다. 신청서가 여기예요:

http://tanuljunkmagyarul.freeblog.hu/

A TTMIK-lecó előtt szeretnék köszönetet mondani annak a sok (jelenleg épp 104!) embernek, aki kitöltötte a kérdőívemet a koreai nyelvtanulással kapcsolatosan. Különösen hálás vagyok azoknak, akik továbbították mások felé, így Atashinak és Mayának mindenképpen külön szeretném megköszönni a terjesztést. Bevallom, úgy gondoltam jó, ha 2 hónap alatt 50 embert rá tudok venni a kérdőív kitöltésére, álmomban nem hittem volna, hogy a koreai nyelvtanulók ilyen hihetetlen előzékenységgel és gyorsasággal fognak klikkelgetni. Nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ilyen kedves, segítőkész közösség vagyunk. Aki pedig eddig kimaradt volna a jóból, klikk ide!

És akkor következzék a Talk to me in Korean 4. szint 15. lecójának fordítása.

Ez a lecke a 4. szint 11. leckéjének a folytatása, melyben már megismerkedhettünk az 아무나 (akárki/bárki), 아무거나 (akármi/bármi), 아무데나 (akárhol/bárhol), 아무도 (senki), 아무것도 (semmi), és 아무데도 (sehol) szavakkal. Ebben a leckében további 아무-hoz kapcsolható kifejezést nézünk meg néhány példamondattal.

1. 아무때나 [a-mu-ttae-na]
= bármikor
= 아무 (bár) + 때 (idő, pillanat) + -나
Pl)
아무때나 오세요. [a-mu-ttae-na o-se-yo.] = Gyere bármikor!

2. 아무 말도 [a-mu mal-do] / 아무 이야기도 [a-mu i-ya-gi-do]
= szó nélkül, említés nélkül
= 아무 (bár) + 말/이야기 (nyelv/szó) + -도 (mégis/is)
Pl)
아무 말도 안 했죠? [a-mu mal-do an haet-jyo?] = Semmit sem mondtál neki, ugye?

3. 아무렇지도 않다 [a-mu-reot-chi-do an-ta]
= rendben van, oké, nem befolyásolt vmi által
= 아무 (bár) + 그렇다 (lenni vmilyen módon) + -지 않다 (nem (tagadás))
Pl)
저는 아무렇지도 않아요. [ jeo-neun a-mu-reot-chi-do a-na-yo.] = Rendben vagyok.

4. 아무한테도 [a-mu-han-te-do]
= bárkinek
= 아무 (bárki) + -한테 (-nak/-nek a részére) + -도 (mégis/is)
Pl)
아무한테도 주지 마세요. [a-mu-han-teo-do ju-ji ma-se-yo.] = Ne add oda bárkinek!

5. 아무렇게나 [a-mu-reot-ke-na]
= bárhogy(an)
Pl)
아무렇게나 해도 돼요. [a-mu-reot-ke-na hae-do dwae-yo.] = Bárhogy megcsinálhatod.

6. 아무(런) + főnév + -도 + (없어요) [a-mu-(reon) + főnév + -do + (eop-seo-yo)]
= semmi + főnév nincsen
Pl)
아무 소식도 없어요. [a-mu so-sik-do eop-seo-yo.] = Semmi hír nincs (róla).
Pl)
아무 맛도 없어요. [a-mu mat-do eop-seo-yo.] = Semmi íze nincsen.

Kötött kifejezés:

아무것도 아니에요.
[a-mu-geot-do a-ni-e-yo.]
= Ez semmi(ség).

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-15/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_15._lecke

Határozószókról már írtam egyszer, akit érdekel, itt még talál a leckéhez kapcsolódó szavakat.

A Talk to me in Korean 4. szint 14. lecójának fordítása:

Ebben a leckében a gyakorisággal kapcsolatos határozószavakkal fogunk megismerkedni. Fontos gyakorolni a használatukat, hiszen az ige jelentését megváltoztathatja.

Gyakorisággal kapcsolatos szavak koreaiul

- 가끔 [ga-kkeum] = ritkán
- 자주 [ ja-ju] = gyakran
- 항상 [hang-sang] = mindig [írott nyelvben gyakoribb]
- 맨날 [maen-nal] = (szó szerint mindennap) mindig, állandóan [beszélt nyelvben gyakoribb]
- 별로 [byeol-lo] = egyáltalán nem  [Fontos, hogy mindig tagadást vonz!]
- 전혀 [jeon-hyeo] = soha
- 거의 [geo-ui] = majdnem (soha), szinte soha, alig

Hogyan működnek a mondatban?

Ezek a módosítószók többnyire közvetlenül az ige előtt állnak, de a mondaton belüli helyük igen rugalmas. Ha a mondat pontos értelme úgy kívánja, máshová is kerülhetnek, ha hangsúlyozni szeretnél vele valamit, akkor változtathatsz a szórenden és a hangsúlyon.

Példák
1. 가끔 서점에 가요.
[ga-kkeum seo-jeo-me ga-yo.]
= Ritkán megyek könyvesboltba.
= 서점에 가끔 가요.

2. 한국 영화 자주 봐요.
[han-guk yeong-hwa ja-ju bwa-yo.]
= Gyakran nézek koreai fimeket.
= 자주 한국 영화 봐요.

3. 항상 물어보고 싶었어요.
[hang-sang mu-reo-bo-go si-peo-sseo-yo.]
= Mindig kérdezni akarlak.

4. 중국어를 맨날 공부하는데, 아직 어려워요.
[jung-gu-geo-reul maen-nal gong-bu-ha-neun-de, a-jik eo-ryeo-wo-yo.]
= Mindennap tanulok kínaiul, de mégis nehéz.

5. 요즘에는 운동을 별로 안 해요.
[yo-jeu-me-neun un-dong-eul byeol-lo an hae-yo.]
= Mostanában egyáltalán nem gyakorlok/sportolok.

6. 시간이 없어서, 친구들을 거의 못 만나요.
[si-ga-ni eop-seo-seo, chin-gu-deu-reul geo-ui mot man-na-yo.]
= Nincs időm, ezért alig tudok találkozni a barátaimmal. / Nincs időm, ezért szinte soha nem tudok találkozni a barátaimmal.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-14/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_14._lecke

Isten hozott a TalkToMeInKorean.com 4. szóépítős leckjénél!

Ebben a leckében a 불 [bul] szót vizsgáljuk meg. Hanjával: 不 és olykor 부 [bu]-nak ejtjük, az adott szótól függően, vagyis nincs pontos szabály arra, hogy a 不 mikor írandó “불”-nak és mikor “부”-nak.

A 부/불 (不) jelentése „nem” magyarul. [Is. Mert ezen kívül a fosztóképző szerepét is betölti, vagyis valami, ami negligálja a szó értelmét. Vonássorend és egyebek: http://en.wiktionary.org/wiki/%E4%B8%8D]

Példák

불 (nem) + 안 (kellemes, laza) = 불안 不安 = szorongás
불 (nem) + 편 (kényelmes, megfelelő) = 불편 不便 = kényelmetlen, nem megfelelő
불 (nem) + 완전 (teljes, tökéletes) = 불완전 不完全 = nem teljes, tökéletlen
불 (nem) + 균형 (egyensúly) = 불균형 不均衡 = kiegyensúlyozatlanság
불 (nem) + 만 (teli) = 불만 不滿 = elégedetlenség
부 (nem) + 정확 (korrekt) = 부정확 不正確 = nem korrekt, pontatlan
부 (nem) + 주의 (figyelem) = 부주의 不注意 = figyelmetlenség, gondatlanság
부 (nem) + 당 (helyes, igaz) = 부당 不當 = rossz, nem fair
부 (nem) + 적절 (megfelelő) = 부적절 不適切 = nem megfelelő

Amennyiben a 부-t hanjával “副”-nak írjuk, akkor a jelentése “helyettes” mint az „elnökhelyettes” szóban.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-13/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_13._lecke

Esetleg a 2AM 불안하다 c. dala:

http://www.youtube.com/watch?v=4iHddmom_ck

Most egy igen gyakran használt szerkezet következik, de nem azért olyan népszerű a koreai nyelvben ez a konstrukció, mert sokszor mondják azt, hogy valamit meg akarnak próbálni, hanem mert érzéseim szerint illedelmes óhajtásra is használják., vagyis amikor szeretnénk, ha a másik megtenne valamit, vagy legalábbis próbálkozna vele. Azért írtam, hogy érzéseim szerint, mert még egyik tankönyvben sem olvastam ezt, viszont a tapasztalataim mégis ilyen kijelentésekre hajlamosítanak. Ki fordítaná például a minden valamirevaló k-pop dalban szereplő 내 손을 잡아 봐!-t úgy, hogy "próbáld megfogni a kezem"? Vagy a szintén gyakran használatos 먹어 봐!-ra sem mondja magyar, hogy "próbáld megenni", hisz nyilvánvaló hogy itt egy óhajról van szó, vagyis tulajdonképpen egy burkolt felszólítás (tehát "fogd meg a kezem! és "kóstold meg!"). És ilyen példából van még egy tucat.

De ezt csak úgy mondom, itt van a Talk to me in Korean 4. szint 12. lecójának fordítása.

Ebben a leckében az -아/어/여 보다 [-a/eo/yeo bo-da] szerkezettel ismerkedünk meg, és annak használatával.

Alapjelentés

Az -아/어/여 보다 szerkezet alapvetően azt jelenti, hogy „megpróbálni vmit csinálni”. Ha kettévágjuk a szerkezetet, két részből fog állni: az -아/어/여 [-a/eo/yeo]-ból és a 보다 [bo-da]-ból. Az -아/어/여 igerag (tegező szintű), a 보다 jelentése pedig: „látni, nézni”. Szó szerinti fordításban az -아/어/여 보다 jelentése: „csinálni valamit és látni (mi történt)”, de az átvitt értelme az, hogy „megpróbálni valamit csinálni” vagy „próbát tenni vmivel”.

Példa igékkel:
1. pl)
쓰다 [sseu-da] = használni
--> 쓰 + -어 보다 = 써 보다 [sseo bo-da] = megpróbál használni
이거 써 봤어요? [i-geo sseo bwa-sseo-yo?] = Próbáltad már ezt használni?

2. pl)
들어가다 [deu-reo-ga-da] = belépni, bemenni
--> 들어가 + -아 보다 = 들어가 보다 [deu-reo-ga bo-da] = megpróbál belépni
들어가 볼까요? [deu-reo-ga bol-kka-yo?] = Megpróbáljunk bemenni (és lássuk, mi történik)?

3. pl)
하다 [ha-da] = csinálni
--> 하 + -여 보다 = 해 보다 [hae bo-da] = megpróbál csinálni vmit
이거 해 보고 싶어요. [i-geo hae bo-go si-peo-yo.] = Ezt megpróbálom (megcsinálni).

Állandósult kifejezések és igék az -아/어/여 보다-val

Miután az -아/어/여 보다 igen elterjedt szerkezet, ezért kialakult néhány állandósult szókapcsolat és ige, mely az -아/어/여 보다 szerkezetet tartalmazza. És ebben az esetben az -아/어/여 보다 szerkezet két része, vagyis az igei -아/어/여 és a 보다 között nem mindig szükséges szóköz használata.

1. 물어보다 [mu-reo-bo-da] vs 물어 보다 [mu-reo bo-da]
- 물어보다 = kérdezni
- 물어 보다 = megpróbál kérdezni (묻다 + 보다)

2. 알아보다 [a-ra-bo-da] vs 알아 보다 [a-ra bo-da]
- 알아보다 = felismerni, utánanézni
- 알아 보다 (x)

3. 지켜보다 [ ji-kyeo-bo-da] vs 지켜 보다 [ ji-kyeo bo-da]
- 지켜보다 = bámulni vkit, vizslatni vmit
- 지켜 보다 (x)

Példamondatok

1. 이거 먹어 봐요.
[i-geo meo-geo bwa-yo.]
= Kóstold meg ezt!

2. 저도 거기 안 가 봤어요.
[jeo-do geo-gi an ga bwa-sseo-yo.]
= Én sem próbáltam oda elmenni.

3. 제가 먼저 해 볼게요.
[je-ga meon-jeo hae bol-ge-yo.]
= Én próbálom meg először.

4. 누구한테 물어볼까요?
[nu-gu-han-te mu-reo-bol-kka-yo?]
= Kitől kérdezzem meg?

5. 제가 알아볼게요.
[je-ga a-ra-bol-ge-yo.]
= Utána fogok nézni.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-12/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_12._lecke

Egy nagy-nagy elmaradást pótlok, ugyanis ezen blogon még nem volt szó egy nagyon fontos nyelvtanról, ez pedig a koreai birtokviszony kifejezése. Tök fura, de ezt a lecót a TTMIK tanárai is kifelejtették a repertoárjukból, lehet hogy azért, mert olyan egyszerű.

A koreai nyelvben a birtokviszonyt kétféleképp lehet kifejezni, bár mint majd látjátok valójában ez a birtokviszonynak két aspektusa, amit magyarul is kétféleképp mondunk.

1. Az 의 rag.

Használata pofonegyszerű, az 의 ragot (ezt különben é-nek ejtik, állítólag üi-nek is ejthető, de ilyet soha nem hallottam még koreai szájából), szóval ezt a ragot egyszerűen a birtokos után biggyesztjük.

Példa:

남자의 책 – a fiú könyve

온유 씨의 목소리 – Onew hangja

선생님의 연필 – a tanár ceruzája

Többnyire ugyanezt a ragot kapja a személyes névmás is, amennyiben ragozni akarjuk (enyém, tiéd, övé stb.).

Ha rá szeretnénk kérdezni, hogy Ez/az kié?, akkor a kérdőszóhoz is ez a rag kapcsolódik:

누구의 책입니까?  Kié ez a könyv?

누구의 가방이에요?  Kié ez a táska?

Vagy:

책이 누구의 것입니까?  Ez a könyv kié? (szó szerint: Ez a könyv kinek a dolga?)

가방이 누구의 것이에요? Ez a táska kié?

Ha nem teljes mondatban válaszolunk, hanem lazán, akkor:

제 것입니다. / 나의 것이에요. – Az enyém. (Szó szerint: Az én dolgom.)

저희의 것입니다. / 우리 것이에요. A miénk.

2. Az …(-에게)는 …이/가 szerkezet

Ezt a szerkezetet akkor használjuk, amikor azt szeretnénk közölni, hogy valakinek valamije VAN/VALAMILYEN. A szerkezet a magyarhoz teljesen hasonló, vagyis a birtokoshoz a részeshatározó ragja kapcsolódik (-nak a…/-nek a…) + témajelölő, a birtokhoz pedig alanyi esetrag, majd a birtoklás esetén a létige 있다 zárja a szerkezetet. Az élőbeszédben és újabban írásban is a részeshatározó-rag szépen lemarad.

Példa:

저에게는 한국 책이 있어요./저는 한국 책이 있어요. Nekem van koreai könyvem.

아버지는 아들이 있습니다. Az apának van fia.

종현 씨는 목소리가 아름다워요.  Jonghyeon hangja gyönyörű.

A Talk to me in Korean 4. szint 11. lecójának fordítása, a lecó végén megint kiegészítéssel, (de mondjuk azt sem értem, miért van két lecóban tárgyalva egy tök egyszerű nyelvtan.)

Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondják koreaiul hogy „bárki/senki”, „bármi/semmi” és „bárhol/sehol”.

Az alapszó, amit tudni kell, az 아무 [a-mu].

Az 아무 [a-mu] alapvetően azt jelenti, hogy „bár/akár + kérdőszó” és mindig egy másik főnévvel együtt használatos. Amennyiben pedig tagadó szövegkörnyezetbe kerül, akkor jelentése „se(m)” + kérdőszó.

Kifejezések (állító mondatban)

Állító mondatokban a -나 [-na] ragot kell a szó végéhez kapcsolni.
1. 아무나 [a-mu-na] = bárki/akárki, mindegy, kicsoda
Pl) 아무나 올 수 있어요. [a-mu-na ol su i-sseo-yo.] = Bárki jöhet.

2. 아무거나 [a-mu-geo-na] = bármi/akármi, mindegy, micsoda
Pl) 아무거나 주세요. [a-mu-geo-na ju-se-yo.] = Adjon bármit!
(Eredetileg az 아무거나 az 아무 + 것이나 [amu geo-si-na]-ból jön. A 것 [geot] jelentése „dolog”.)

3. 아무데나 [a-mu-de-na] = bárhol/akárhol
Pl) 아무데나 좋아요. [a-mu-de-na jo-a-yo.] = Akárhol jó.
(Eredetileg a 데 [de] jelentése „hely”.)

Kifejezések (tagadó mondatban)

Tagadó mondatokban a -도 [do] ragot kell a szó végére kapcsolni. [Láthatjátok, hogy a magyarhoz hasonlóan a koreaiak is mindent tagadnak a mondatban.]
1. 아무도 [a-mu-do] = senki
Pl) 아무도 없어요? [a-mu-do eop-seo-yo?] = Senki sincs itt?

2. 아무것도 [a-mu-geot-do] = semmi
Pl) 아무것도 만지지 마세요. [a-mu-geot-do man-ji-ji ma-se-yo.] = Semmit se érints meg!
Pl) 아무것도 몰라요. [a-mu-geot-do mol-la-yo.] = Semmit sem értek. / Semmit sem tudok.

3. 아무데도 [a-mu-de-do] = sehol
Pl) 아무데도 안 갈 거예요. [a-mu-de-do an gal geo-ye-yo.] = Sehova nem fogok menni.

Hogyan mondom, hogy „nem akárki”?

Ha azt szeretnéd kifejezni, hogy „légy óvatos, amikor döntesz” vagyis olyanokat akarsz mondani, hogy „ne egyél akármilyen helyen”, „ne lógj együtt akárkivel”, „ne vegyél meg akármit”, akkor az “아무나” “아무거나” vagy “아무데나” szavakat használd tagadó mondatokban. [Vagyis azokat az alakokat, amiket eredetileg állító mondatokban használtál, de most tagadni fogod.]

Pl)
- 아무나 올 수 없어요. [a-mu-na ol su eop-seo-yo.] = Nem jöhet akárki.
- 아무”도” 올 수 없어요. [a-mu-do ol su eop-seo-yo.] = Senki nem jöhet.
[A különbség gondolom érzékelhető, az első mondatban megválogatjuk ki jöhet el, míg a második mondatban egész egyszerűen senki nem jöhet el.]

Pl)
- 아무거나 먹으면 안 돼요. [a-mu-geo-na meo-geu-myeon an dwae-yo.] = Nem kellene akármit megenned. / Ne egyél meg akármit!
- 아무것도 먹으면 안 돼요. [a-mu-geot-do meo-geu-myeon an dwae-yo.] = Ne egyél semmit!

Pl)
- 아무데나 가고 싶지 않아요. [a-mu-de-na ga-go sip-ji a-na-yo.] = Nem akarok akárhová elmenni.
- 아무데도 가고 싶지 않아요. [a-mu-de-do ga-go sip-ji a-na-yo.] = Sehová nem akarok elmenni.

További kifejezések
Van néhány további kifejezés az 아무 [a-mu]-val, mint amilyen az 아무때나 [a-mu-ttae-na] „bármikor”, de ezt a következő leckében fogjuk megtanulni.

Megjegyzés! Annak aki már most aigo-zik, hogy össze fogja keverni a két alakot, van egy másik lehetősége is az akármi/bármi kifejezésére, ráadásul ez az alak még cuki is.

A szerkezet:

kérdőszó + (이)든지

A fenti példák:

무엇이든지 - akármi/bármi (szerintem übercuki szó!)

누구든지 - akárki/bárki

어디든지 - akárhol/bárhol

A többit majd a 15. lecónál, mert ott jön elő újra ez a téma.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-11/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_11._lecke

MINDENKINEK KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

즐거운 부활절을 지내십시오!

(nagynevetős Onew-thokki^^)

Ez a lecke meglehetősen széttartó, olykor tényleg nem értem a TTMIK tanárait. Egyrészt nyilvánvaló, hogy ezzel a lecóval is az angol anyanyelvűek küszködnek, nekünk mázlink van, mert mindhárom esetre azonos gyökerű, de mégis különböző szavunk van, mint a koreaiaknak. Másrészt viszont néhány kapcsolódó szerkezettel adósok maradnak, ami igencsak ide illene, de ezt majd a fordítás végén kipótlom.

Tehát a Talk to me in Korean 4. szint 10. lecójának fordítása:

Ebben a leckében megtanuljuk, hogyan mondjuk koreaiul, hogy „között/körében” és „közül”.
Az egyik szó, melyet erre használhatunk a 중에서 [jung-e-seo]. Illetve rövidítheted is és mondhatod azt, hogy 중에 [jung-e] a 서 [seo] szótag nélkül.

A 중 [ jung] kínai karaktere a 中 és alapvetően azt jelenti, hogy „közép” vagy „centrum”, így a 중에서 szó szerint azt jelenti „középen”.

Más szavak, melyek tartalmazzák a “중 (中)” szótagot:
중학교 = 중 (közép) + 학교 (iskola) = középiskola
중식 = 중 (közép) + 식 (enni) = az ebéd udvarias kifejezése
회의중 = 회의 (találkozó, konferencia) + 중 (közép) = a találkozó alatt/közben

A 중에서 jelentése „között”, de csak akkor használatos ebben a formában, ha felsorolsz néhány lehetőséget, hogy válasszunk közülük. NEM használhatod a 중에서-t helyek leírására vagy olyasmire, mint amikor azt mondod: „A ház a bank és a park között van.”. Ebben az esetben egy másik kifejezést kell használni, melyet hamarosan bemutatunk ebben a leckében.

1. kifejezés - 중에서 (... közül)
Amikor néhány lehetőség közül választasz, akkor az A és B végére kerül.
Pl.)
A és B között
= A하고 B 중에서 [A-ha-go B jung-e-seo]

Ez és a között a könyv (közül)
= 이 책하고 저 책 중에서 [i chaek-ha-go jeo chaek jung-e-seo]

E három dolog közül
= 이 세 개 중에서 [i se gae jung-e-seo]

2. kifejezés - 사이에서 (körében)
Amikor úgy használod a „között” szót, mint amikor „barátok közt” vagy „tinédzserek körében híres”, akkor a 사이에서 [sa-i-e-seo] kifejezés használatos. A 사이 [sa-i] kifejezhet kapcsolatot vagy két tárgy és ember közti távolságot.
Pl)
Népszerű a barátai körében.
= 친구들 사이에서 인기가 많아요. [chin-gu-deul sa-i-e-seo in-gi-ga ma-na-yo.]

Ez az énekes népszerű a koreaiak körében.
= 이 가수는 한국인들 사이에서 인기가 많아요. [i ga-su-neun han-gu-gin-deul sa-i-e-seo in-gi-ga ma-na-yo.]

3. kifejezés - 사이에 (között, közt)
Amikor két ember vagy tárgy közötti fizikai viszonyt akarjuk kifejezni, akkor a “사이에”-t használjuk.
Pl.)
A bank és a park között vagyok.
= 은행하고 공원 사이에 있어요. [eun-haeng-ha-go gong-won sa-i-e i-sseo-yo.]

A gyógyszertár az iskola és a rendőrség között van.
= 약국은 학교하고 경찰서 사이에 있어요. [yak-gu-geun hak-gyo-ha-go gyeong-chal-seo sa-i-e i-sseo-yo.]

És akkor a szupplement:

1. A 사이 főnévként is használatos "kapcsolat" értelemben, például:

한국과 헝가리는 사이가 좋아요. - Korea és Magyarország kapcsolata jó.

2. Időkifejezésben is használatos a 중 tő, az időkifejezéses posztomból itt a vonatkozó rész:

A 중 jelentése vminek a kellős közepén lenni, így ha ezt a szót igékkel együtt használjuk, akkor azt fejezhetjük ki, hogy vki/vmi épp valamilyen cselekvés vagy történés kellős közepén tartózkodik, klasszikusan valamilyen folyamatban vesz részt éppen.

Példa:

사장님은 회의 중입니다. A főnök épp tárgyaláson van. / A főnök épp tárgyalás közben van.

지금 집에 가는 중이에요. Épp hazafelé tartok. / Útközben vagyok hazafelé.

요즘은 운전을 배우는 중이에요. Épp most tanulok vezetni.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-10/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_10._lecke

Cintányér, pukkedli, meghajlás: elolvastam életem első koreai nyelvű könyvét, A kis herceget. Mielőtt mindenki azt mondaná, hogy „Azta!” és „Tyűha!”, elárulom, hogy ez inkább olvasási gyakorlat volt és gyönyörködés, mint komolyan veendő műélvezet, ehhez a másfél éves koreai nyelvtanulási buzgalmam egyelőre kevés. A választásom azért esett erre a regényre, mert viszonylag egyszerű a szöveg megfogalmazása, ha nem is épp lineáris a történetvezetés, de nem is posztmodernül zavaros, és nincs benne sok szereplő, amibe bele lehet kavarodni. Amúgy nem tartozom a kis herceg rajongói közé, vannak benne jópofa dolgok, itt-ott giccsbe hajló megállapítások, de alapvetően egy eléggé egyoldalú könyv, ami szerint minden felnőtt unalmas vagy hülye, és férfiból van (merthogy nincs női szereplője a könyvnek). De – mint mondottam volt – nem is ezért vettem meg.

A könyvet a koreanbook.de oldalról vásároltam, ami Európában tudtommal a legközelebbi könyvesbolt, ahol koreai nyelvű könyvet lehet venni. Regisztráció után az összeget, ami különben a szállítási díjjal együtt elég húzós (nem árulom el mennyi, de le van tudva az idei szülinévnapkarácsony), szóval az összeget Paypallal vagy előre átutalással lehet fizetni. Én ez utóbbit választottam, nagyjából az utalást követő 10 napon belül küldték.

A könyv gyönyörű kiállítású, aranyozott gerinc, tojáshéjszín lapok, szép betűtípus, ráadásul a főszövegen kívül a fordító Saint-Exupéry-hez írt levelét és egy részletes, képekkel illusztrált életrajzot is tartalmaz. A kötet különben a 비룡소 클래식 sorozat 14. kötete, a könyv végén a sorozat eddig megjelent darabjai olvashatóak, így a 17. kötet nem más, mint Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regénye (몰나르 페렌츠: 팔 거리의 아이들 – Pál utcai gyerekek).

Nehéz lenne megmondani, hogy a fordító 박 성창 milyen munkát végzett, hisz franciául nem olvastam a regényt és csak a magyarral tudom összevetni, alapvetően az a benyomásom, hogy egy kivételesen jó fordításról van szó, itt-ott prózaibb, mint a magyar, de nagyon szép és elég hosszú mondatok is vannak benne, ami nem jellemző a koreai szövegekre. Miután nem szótárral estem neki, hanem csak olvastam, és nagyon ritkán kerestem vissza szavakat, ezért a szókincsről sem tudok nyilatkozni, szerintem kellőképp változatos, bár egyes fogalmakra úgy tűnik csak egy kifejezésük van, pl. a kérdezte (물었다) vagy mondta (말했다) szóra nincs annyi szinonimájuk, mint a magyaroknak, szóval borzasztó sokszor fordult elő ez a két szó. Viszont a magyaroknál jóval többször használtak szótagismétléses hangulatfestő szavakat, amelyek nagyon-nagyon széppé tették a szöveget vagy épp mókássá.

Ami nagyon izgalmas volt, és amit szintén a magyar nyelv nem tud olyan árnyaltan kifejezni, az a tiszteletbeliség, aminek egészen széles palettáját csodálhattam meg. Az például egészen meglepő volt, hogy a kis herceg a narrátorhoz tegező szinten beszél, noha óriási köztük a korkülönbség, vagy úgy általában szinte minden bolygón így szólított meg másokat, kivételt a rózsa képez, akihez bizalmas-udvarias szinten beszélt, illetve a király, akit érkezésekor letegez, aztán amikor a király felvilágosítja, fokozatosan áttér a bizalmas-udvariasra, végül  pedig hivatalos-udvarias szintű kijelentéseket is beletesz a mondandójába, mielőtt elpucol onnan.

A narrátor a koreai könyvekben és folyóiratokban használatos végződést használja (ezt az Osváth-könyv „semleges” szintnek nevezi, de valójában ez nem a legjobb elnevezés, mert tegező szintnek felel meg, ha élőbeszédben használjuk). Ezen a szinten a melléknevek szótári alakban használatosak (좋다, 예쁘다), az igéknél pedig, ha magánhangzóra végződnek, akkor ㄴ다 (공부한다, 산다), ha mássalhangzóra végződnek, akkor pedig 는다 (먹는다, 읽는다) lesz a végződés. A regény végére egészen megszoktam, és természetesen ez csak a narrátor szövegére vonatkozik, tehát a párbeszédek az élőbeszédhez hasonlóan ragozódtak.

A regényolvasás ezen kívül a függő beszéd tanulmányozására is kiváló terep volt, bár a függő beszédet szívből utálom és azt is sejtem, hogy a koreaiban sem fogom szeretni, de most azért tettem pár felfedezést.

Alapvetően borzasztóan élvezetem az olvasást, a férjem nemkülönben, ugyanis fennhangon olvastam fel az egészet, hogy a kiejtést is gyakoroljam, sajnos, azt nem mondhatom el, hogy a könyv végére folyékonyan olvastam el az ismeretlen szöveget, de lényegesen könnyebben.

Ide a végére leírom koreaiul a könyv szereplőit, legyen valami kis szókincsfejlesztés is:

어린 왕자 – kis herceg (szó szerint: fiatal herceg)

바오밥나무 - majomkenyérfa

장미 - rózsa

속이 보이는 보아 뱀 – nyitott kígyó (szó szerint: belülről látható boa)

속이 안 보이는 보아 뱀 – csukott kígyó (szó szerint: belülről nem látható boa)

전하 - felség

허영심 많이 사람 – hiú ember

술꾼 - iszákos

가로등 켜는 사람 – lámpagyújtogató ember

지리학자 - földrajztudós

여우 - róka

상인 - kereskedő

전철수 - váltókezelő

És a helyszín:

사막 – sivatag

별 – csillag (a mi fordításunkban bolygó van)

지구 – Föld (bolygó)

소행성 B612호 – B612-es számú kisbolygó

A könyv (valszeg illegálisan) innen letölthető:

http://blog.daum.net/jacobbai/3790

A kis herceg c. film egy jelenete koreai felirattal:

http://www.youtube.com/watch?v=kC8xCMUDMAM

강지민: 꽃과 어린 왕자 (Kang Jimin dala: A virág és a kis herceg)

http://www.youtube.com/watch?v=DitlgEccf64

A dal szövege elszántaknak:

밤 하늘에 빛나는 수 많은 저 별들 중에서
유난히도 작은 별이 하나 있었다네
그 작은 별엔 꽃이 하나 살았다네
그 꽃을 사랑한 어린왕자 있었다네

꽃이여 내 말을 들어요 나는 당신을 사랑해요
어린왕자 그 한 마디 남기고 별을 떠나야 하였다네
꽃은 너무 슬퍼서 울었다네 꽃은 눈물을 흘렸다네
어린왕자는 눈물을 감추며 멀리 저 멀리 떠났다네

한 해.. 두 해가 지나난 뒤 어린왕자 돌아왔다네
하지만 그 꽃은 이미 늙어버렸다네
왕자여 슬퍼하지 말아요 나는 당신을 기다렸어요
꽃은 그 말 한마디만 남기고 그만 시들어 버렸다네
어린왕자는 꽃씨를 묻었다네 눈물을 흘렸다네
어린왕자의눈물을 받은 꽃씨는 다시 살아났다네

꽃은 다시 살아났다네 하늘가에 아름다운 사랑이야기

http://www.youtube.com/watch?v=L4W0n8krgbI

És végül a legismertebb idézet következzék:

„…jól csak a szívével lát az ember.”

마음으로만 보아야 잘 보인다는 거야.

A Talk to me in Korean 4. szint 9. lecójának fordítása.

Az előző leckében megtanultuk, hogyan fejezzük ki, hogy „lehet …ni” a koreai nyelvben. Ebben a leckében pedig azt tanuljuk meg, hogyan mondjuk, hogy „nem szabad ...ni”, „nem illik …ni” vagy „tilos …ni” koreaiul.

A fő szerkezet:

Igető + -(으)면 안 되다 [-(eu)myeon an doe-da]
Az -(으)면 안 되다 két részre osztható: -(으)면 és 안 되다
Az -(으) 면 jelentése „ha” (lásd 2. szint 23. lecke). A 되다 jelentése „működni”, „funkcionálni”, „lehetséges” és „meg tudom tenni”, ezért az 안 되다 jelentése „nem lehet megtenni”, „nem megvalósítható”, „nem lehetséges” vagy „nincs rendben”.

Tehát az -(으)면 안 되다 szó szerint azt jelenti, hogy „nem lehetséges, ha…” vagy „nem elfogadható, ha…”, magyarosan fordítva pedig azt jelenti, hogy „nem szabad …ni” vagy „nem illik/tilos …ni”.

Példák:

1. 열다 [yeol-da] = kinyitni
열면 안 돼요. [yeol-myeon an dwae-yo.] = Nem szabad kinyitni. / Tilos kinyitni.
(Ellentéte: 열어도 돼요. [yeo-reo-do dwae-yo.] = Kinyitható. / Ki lehet nyitni.)

2. 만지다 [man-ji-da] = (meg)érint
만지면 안 돼요. [man-ji-myeon an dwae-yo.] = Nem szabad megérinteni. / Érinteni tilos.
(Ellenéte: 만져도 돼요. [man-jyeo-do dwae-yo.] = Megérinthető. / Meg lehet érinteni.)

Néhány további ragozási gyakorlat:

1. 던지다 [deon-ji-da] = (el)dob
Nem szabad eldobni. = 던지면 안 돼요. [deon-ji-myeon an dwae-yo.]
Eldobható. = 던져도 돼요. [deon-jyeo-do dwae-yo.]

2. 팔다 [pal-da] = elad
Nem szabad eladni. = 팔면 안 돼요. [pal-myeon an dwae-yo.]
Eladható. = 팔아도 돼요. [pa-ra-do dwae-yo.]

3. 말하다 [mal-ha-da] = mondani, beszélni
Nem szabad elmondani. = 말하면 안 돼요. [ma-ra-myeon an dwae-yo.]
El lehet mondani. = 말해도 돼요. [ma-rae-do dwae-yo.]

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-9/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_9._lecke

Ezzel a lecóval ingoványosabb vizekre evezünk, egy gyakran használt szerkezetről van szó ugyanis, de aki nem tanult esetleg más nyelvet (angolt, németet), az nem biztos, hogy hirtelen megérti, miről lesz szó. Magyarban ugyanis nem különböztetünk meg tudásfajtákat, legfeljebb módosítószókkal tudjuk ezt kifejezni, például ha csak szimplán azt mondom, hogy „Elmondhatom.”, ez jelentheti azt is, hogy el tudom mondani, mert van szám, azt is, hogy el tudom mondani, mert van rá képességem, megtanultam, azt is, hogy elmondhatom, mert van rá lehetőségem és azt is, hogy elmondhatom, mert megengedték. Erre más nyelvekben külön-külön segédigék vannak, a koreai nyelvben pedig vagy létigés szerkezetekkel vagy, mint alább is láthajuk, a 되다 segítségével fejezik ki. A most következő szerkezet tehát azzal foglalkozik, hogyan fejezzük ki azt, amikor valamire lehetőségünk van, illetve a lecó végén, számomra homályos módon azzal foglalkozunk, hogyan mondjuk azt, hogy valamit nem kell, nem szükséges megtenni, ráadásul nem épp a legelterjedtebb szerkezetet. (Érthetetlen, hogy miért épp itt tárgyaljuk, hisz a két jelentés nem ellentéte egymásnak, még ha a szerkezet igen. Praktikusabb lett volna a kell…ni-nél megtanítani a tagadást.)

A Talk to me in Korean 4. szint 8. lecójának fordítása:

Ebben a leckében megnézzük, hogyan fejezzük ki koreaiul, hogy „lehetséges/lehet …ni” és azt, hogy „nem szükséges/nem kell …ni”. Mielőtt ezt a szerkezetet megnéznénk, az alábbi szerkezeteket kell megismernünk:

- 아/어/여도 되다 [-a/eo/yeo-do doe-da]

Működése:
되다 [doe-da] jelentése „működni”, „lehetséges” vagy „meg lehet tenni”.
Pl.) 지금 인터넷 돼요? (Most működik az internet?)
Pl.) 배달 돼요? (Lehetséges kiszállítás?)

도 [-do] jelentése “is” vagy “szintén”
Pl.) 저도 갈 거예요. (Én is menni fogok)
Pl.) 이것도 주세요. (Ezt is kérem szépen!)

- 아/어/여 + -도 jelentése „még ha…is” „noha…is” (igetövekkel használva)
Pl.) 먹어도 (noha eszik)
Pl.) 몰라도 (még ha nem is tudja)

Ha kombináljuk,
-아/어/여 + -도 + 되다 = -아/어/여도 되다 [-a/eo/yeo-do doe-da] jelentése „lehetséges/lehet …ni” vagy „akkor is lehetséges, ha…”.

Példák:

켜다 [kyeo-da] = felkapcsolni
켜도 되다 [kyeo-do doe-da] = fel lehet kapcsolni, felkapcsolható
켜도 돼요. = Fel lehet kapcsolni.

하다 [ha-da] = csinálni
해도 되다 [hae-do doe-da] = meg lehet csinálni
내일 해도 돼요. = Ma meg lehet csinálni. Ma megcsinálhatod.

Példamondatok

1. 이거 나중에 해도 돼요. [i-geo na-jung-e hae-do dwae-yo?] = Később is meg lehet csinálni.
(Kérdő forma: 이거 나중에 해도 돼요? = Később is meg lehet csinálni?)

2. 컴퓨터 써도 돼요? [keom-pyu-teo sseo-do dwae-yo?] = Lehet használni a számítógépet?

3. 오늘 쉬어도 돼요. [o-neul swi-eo-do dwae-yo.] = Ma lehet pihenni.

Hogyan mondjuk, hogy „nem kell …ni”
Ugyanezt a szerkezetet kell használni (-아/어/여 + -도 + 되다) és hozzáadni az 안 [an] tagadószót, így fejezzük ki, hogy „nem kell….ni” vagy „nem szükséges …ni”.
해도 돼요. [hae-do dwae-yo.] = Meg lehet csinálni. / Megcsinálhatod.
안 해도 돼요. [an hae-do dwae-yo.] = Nem kell megcsinálnod. / Nem szükséges megcsinálnod.
먹어도 돼요. [meo-geo-do dwae-yo.] = Meg lehet enni.
안 먹어도 돼요. [an meo-geo-do dwae-yo.] = Nem kell megenned.
A 안 + -아/어/여 + -도 + 되다 szerkezet NEM azt jelenti, hogy „nem szabad …ni”. Ezt majd a következő leckében tanuljuk meg (4. szint 9. lecke).

Megjegyzés! Ehhez még annyit, hogy nem igazán ez a legelterjedtebb módja annak, hogy kifejezzük a „nem kell …ni”-t, inkább a másik tagadással, a  -지 않아도 되다-val szoktam hallani.

A fenti példamondatok tehát így is jók:

하지 않아도 돼요. Nem kell megcsinálnod.

먹지 않아도 돼요. Nem kell megenned.

A lecke hanganyaggal:

http://www.talktomeinkorean.com/lessons/level-4-lesson-8/

A lecke a Korean Wiki Projecten:

http://www.koreanwikiproject.com/wiki/index.php?title=TTMIK_4._szint_8._lecke